Sok gazdi akaratlanul is összehasonlítja a kutyáját más kutyákkal. Elég egy séta a parkban vagy néhány perc a közösségi médiában, és máris felmerül a kérdés: „Miért tud az a kutya szépen sétálni pórázon, amikor az enyém nem?” vagy „Az előző kutyám ezt ennyi idősen már tökéletesen tudta.”

Pedig minden kutya egyedi. Nemcsak a külsejük különbözik, hanem a személyiségük, a temperamentumuk, a tanulási tempójuk és az is, hogy milyen tapasztalatokat szereztek életük során. Ugyanaz a módszer sem működik minden kutyánál egyformán, és ugyanannak a feladatnak az elsajátításához sem ugyanannyi időre van szükségük.

Sokszor azt sem látjuk, mi van a háttérben. Lehet, hogy azt a nyugodtan sétáló kutyát hónapok óta következetesen tanítják. Az is lehet, hogy rendszeresen jártak vele kutyaiskolába, vagy egyszerűen olyan a természete, hogy könnyebben alkalmazkodik bizonyos helyzetekhez. Mi ebből általában csak néhány percet látunk, és ez alapján vonunk le következtetéseket.

Az előző kutyádhoz sem érdemes hasonlítani a mostanit. Még akkor sem, ha esetleg ugyanolyan fajta, vagy netán még ugyanazoktól a szülőktől is származnak. Ami az egyiknél könnyen ment, a másiknak több időt vagy más megközelítést igényelhet. Ez nem azt jelenti, hogy rosszabb vagy nehezebben tanítható, egyszerűen csak más.

Az összehasonlítás gyakran felesleges elvárásokat is szül. A gazdi azt várja, hogy a kutya ugyanabban az ütemben fejlődjön, mint egy másik, és csalódott lesz, ha ez nem történik meg. A kutya viszont nem tud megfelelni olyan elvárásoknak, amelyek nem az ő képességeihez és aktuális tudásához igazodnak.

Sokkal többet segít, ha nem más kutyákhoz méred a fejlődését, hanem önmagához. Gondolj vissza, milyen volt néhány héttel vagy hónappal ezelőtt. Lehet, hogy még mindig nem tökéletes a pórázon séta, de már sokkal többször figyel rád. Lehet, hogy a behívás sem hibátlan, de már egyre több helyzetben sikerül. Ezek mind olyan apró lépések, amelyek azt mutatják, hogy jó úton haladtok.

A kutyanevelés nem verseny. Nem az számít, hogy ki tanul meg előbb egy feladatot, vagy kinek a kutyája tud több trükköt. A valódi cél az, hogy a saját kutyáddal olyan kapcsolatot alakíts ki, amelyben jól érzitek magatokat együtt, és a mindennapok gördülékenyen működnek.

Ne feledd, a kutyád nem szeretne olyan lenni, mint a szomszéd kutyája vagy az előző társad. Ő a saját személyiségével, saját erősségeivel és saját nehézségeivel él melletted. Ha ezt elfogadod, és a fejlődését mindig önmagához méred, sokkal türelmesebb leszel vele, és a közös tanulás is sokkal több sikerélményt fog hozni mindkettőtök számára.