Reményt februárban vettük magunkhoz az Állatvédelmi Járőrszolgálattól.
A 9 hónapos kutya addigi élete nagyon viszontagságos volt. Az ideiglenes befogadójánál eltöltött két-három hónap alatt sikerült betegségéből kikezelni.
Mivel immunrendszere még nem volt tökéletes, és a korabeli kutyákhoz képest lemaradásban volt oltási programjával, ezért is örültem, amikor egy facebook posztban megláttam Hegedüs Krisztina által hirdetett „Kutyaoktatás háznál” nevű programot.
Remi speciális esetnek számít, aki nem terhelhető úgy, mint társai. Félve hívtam fel Krisztinát, aki azonnal partnernek bizonyult, és megnyugtatott, hogy belőle is lehet jól szocializált, „kultúr kutya”. A kutyussal célom, hogy sikeresen beilleszkedjen abba a közegbe ahol él, és alapvető dolgokat megtanuljon, mint az utcán való közlekedés, autóval való utazás, emberekkel és társaival való jó viszony kialakítása. Véleményem szerint a program előnye, hogy Remi saját közegében, velem együtt tanul. A háznál való oktatás másik, számomra fontos momentuma, hogy nem kell az utazás és idegen környezet által okozott stressznek kitennem őt. 

Krisztina a foglalkozások során kizárólag velünk foglalkozik, megmutat és irányít, de a feladatokat gazdi-kutyus hajtja végre. Nem kell más párokhoz alkalmazkodnunk, egyéni ütemterv szerint haladhatunk a kutyus terhelhetőségét figyelembe véve. Ezáltal sok közös élményt szerzünk, kapcsolatunk szorosabbá válik.
Az eddigi tapasztalataim pozitívak, ma sem döntenék másképp, mint tárcsáznám a facebookon látott számot.
Köszönjük Krisztina!

Andrea

Krisztit és Bodzát a Göcsej Kutya suliban ismertem meg, ahol Kriszti tanfolyamokon segítette az oktató munkáját. A bronz és ezüst tanfolyamok alatt Kriszti számomra „csak” egy volt a segítők közül, aki hasznos tanácsokat adott. Mivel kutyám, Foltos egy feladatorientált, könnyen tanítható kutyus, a tanfolyamok ideje alatt szorosabb együttműködésre, plusz segítségre nem volt szükségünk, hogy a tanfolyam tananyagát elsajátítsuk, és sikeres vizsgát tegyünk. A tanfolyamok elvégzése után kerestem fel Krisztit, hogy szeretném, ha megnézné, hogy Foltos, border collieként alkalmas-e szavasgomba keresésére. Szerencsére nagyon lelkesen szaglászott, így Kriszti irányításával elkezdtük a felkészülést a szarvasgomba kereső kutya vizsgára. Az órák időpontját kérésem szerint igazította és a tanulással együtt töltött idő mindig remek hangulatban telt. Kriszti lépésről lépésre magyarázta el, hogy mit miért tanulunk és honnan hova fogunk eljutni a tanfolyam első órájától az utolsóig. A tanfolyam és az egyes órák hosszát, az előrehaladás gyorsaságát a tananyagban mindig Foltoshoz és hozzám, a mi tempónkhoz és tudásunkhoz igazította. Nagyon örültem, hogy a feladatokat nem csak elmagyarázta, hanem az én kutyámmal be is mutatta, aztán engem és a kutyát is irányítva abban is segített, hogy együtt is meg tudjuk csinálni a látottakat. Két óra között is bátran fordulhattam hozzá e-mailben, telefonon, ha elakadtam. Ha valami sikerült, együtt örült velünk, ha nem együtt találtuk ki a megoldást! A sikeres szarvasgomba kereső kutya vizsga után nem is volt kérdés, hogy a BH 1 kísérőkutya vizsgára való felkészülésben is Kriszti segítségét kérem, melynek sikeres teljesítése után most az obedience vizsga az újabb nagy cél. Természetesen a felkészülésben most is Kriszti és Bodza lesz a segítőnk és partnerünk!

Boglárka

Blacky  kutyánkkal tavasszal beiratkoztunk a kutyaiskolába. Munkahelyi elfoglaltságok miatt, nem tudtunk rendszeresen járni a foglalkozásokra. Ezért nagyon örültem, mikor az interneten megtaláltam a hirdetést, “Kutyaoktatás háznál”. Kriszti már a kutyaiskolában is nagyon szimpatikus, türelmes, és pozitív volt számomra. Számára nincs lehetetlen. J

A foglalkozások alatt megerősítettük az alapokat, megmutatta, hogyan kell jól csinálni a feladatokat. Itthon, az akkor 7 hónapos német juhászkutyánk is csatlakozott hozzánk. Kriszti biztatásának és lelkesítésének hála, vele folyamatosan gyakorlunk, és idővel szeretnénk IPO versenyzők  lenni. Nem csak az én életem, de a kutyáim élete is megváltozott. Soha nem gondoltam volna, hogy ilyen kapcsolat is kialakulhat köztünk.

Mind a két kutyával más-más problémák, más-más nehézségek voltak. Volt olyan alkalom mikor egyszerre dolgoztak, de volt olyan, mikor csak az egyik vett részt a foglalkozáson, és kimondottan rá koncentráltunk. Talán a legszerencsésebb az volt a foglalkozások során, hogy az órákat a mi napirendünkhöz tudtuk igazítani, és nem utolsó sorban a kutyával sem kellett több 10 km-t utazni.

Krisztivel a mai napig tartjuk a kapcsolatot, és bármikor szívesen segít, ha elakadunk. Egy-egy telefonbeszélgetés alkalmával, ha a kutyák meghallják a hangját, farok csóválva, boldogan   ülnek le elém, és várják, hogy csináljunk már valamit. J Ez szerintem mindent elmond!

Köszönjük Kriszti!

Viki

“Dezsőke” (Daisy) március 28.-án került hozzánk, Ubul (6 éves labi fiu) társának. 10 hónaposan már a harmadik gazdája vagyok, s remélem az utolsó is egyben. Mivel szinte semmi nem ragadt Dezsőre, nem volt más választás,mint a taníttatása. A párommal elég rendszertelenül dolgozunk, szóba sem jöhetett a szervezett, több kutyás oktatás, s rövid keresgélés, tanakodás után jutottunk el Krisztához.

Nem vagyunk időhöz kötve a tanulással, minden foglalkozás után egyeztetünk a következő alkalommal kapcsolatban. Nincs monotonitás, mindig máshol van a foglalkozás, mely addig tart amíg bírjuk (a gazdi, nem a kutya ). Kellő idő van a foglalkozások között, a tanultak gyakorlására. Jelenleg 9 alkalmon vagyunk túl, Dezsőke ül, fekszik, marad, okosan ki-be száll az autóból. Szépen sétál, s már a zebrán való közlekedést gyakoroljuk. A behívás még nem az igazi, de rajta vagyunk az ügyön. S nem mellékes Daisy mentora Bodza, aki már több alkalommal megmutatta, hogy ugyan már, mit is kéne csinálni. Természetesen egy kis játék is belefér az oktatásba.
Bár ilyenkor nem kevés jutalomfalat fogy, úgy gondolom megérte belevágni, mert napról napra ügyesebb az eb, nem beszélve Ubulról, aki külön foglalkozást kap otthon.

Laci

 
​”Köszönjük, hogy a segítségeddel egy nagyon problémás kutyából, egy kiegyensúlyozott, jólnevelt kutyust kaptunk, és hogy ezáltal lényegesen könnyebbek és boldogabbak lettek a mindennapjaink!”
Zsuzsa, Miklós és Kókusz

“Mi azért választottuk a kis létszámú kurzust, mert így a kutyáink és mi is jobban tudtunk figyelni a trénerre. Nagyon jók voltak a foglalkozások, bár a tacskók nehezen kezelhetőek, sok okos tanácsot kaptunk. Sokat fejlődtek a kiskutyák a kurzus alatt és azóta is szorgalmasan gyakorolunk velük.”
Ildikó, Laci és kutyáik Mici meg Liza

“Köszönjük az oktatást! Bár én néha kevésnek éreztem az otthoni gyakorlást, Jónást meg kellően szétszórtnak, de Hegedüs Krisztina hathatós irányításával mindannyian megelégedve (és sikeresen) fejeztük be a tanfolyamot.”
Tamás és Jónás

“Köszönjük a jó tanácsokat. Kár hogy hamar vége lett. A lehetőségekhez mérten igyekeztünk gyakorolni. Nekem nagyon tetszett ,hogy a foglalkozások képekben kontrollálva voltak és óra után visszanézhettük a munkánkat.
Jó kis csapat voltunk a Tamással.
Köszi Kriszta mégegyszer. Folyt.köv. További jó munkát kívánok.”
Ági és Hóra

“Igazán örülök, hogy találtuk ezt a lehetőséget. Nagyon sokat segített a szaktudásod a mi kis Neveletlen Hercegunkkel való együttélésben. Nem kezdő kutyások vagyunk, de az ő vehemenciájához szükségünk volt a te segítségedre. Köszönöm még a sok jó tanácsot amivel segítettél. A további munkádhoz sok sikert és szerencsét kívánok!”
Erika és Clifford